A bálnák fogainak rejtélye: A fajtától függően van foga vagy szilája?
Egy bálnának nagyon változó számú foga van, attól függően, hogy milyen fajról van szó. Míg egyes bálnafajoknak több száz foguk is lehet, addig másoknak egyáltalán nincs, helyette szilákkal szűrik a táplálékot.
A sziláscetek – Nincs fog, csak szila
A sziláscetek (Mysticeti) alrendjébe tartozó bálnáknak, mint például a kékbálna vagy a hosszúszárnyú bálna, nincs foguk. Ehelyett a felső állkapcsukból szilák (bálnaszila) lógnak le. Ezek a keratinból (ugyanabból az anyagból, mint a hajszálaink és a körmeink) álló, szitaszerű lemezek segítenek a táplálkozásban. A bálna hatalmasra tátja a száját, vizet szűr be, majd a nyelvén keresztül kipréseli azt, a szilák pedig visszatartják az apró rákokat és halakat.

A fogascetek – Változatos fogszám
A fogascetek (Odontoceti) alrendjébe tartozó bálnáknak viszont vannak fogaik. A fogak száma fajtól függően rendkívül eltérő lehet.
- Delfinek és orkák: Ezek a cetfélék a fogascetek alrendjébe tartoznak. Egy palackorrú delfinnek például 80-100 kúp alakú foga van, míg egy orkának (gyilkos bálnának) 40-56. Ezek a fogak a halak és más tengeri állatok megragadására szolgálnak.
- Spermabálna: Ez az egyik legkülönösebb példa. A spermabálnának az alsó állkapcsában 20-26 pár kúpos foga van, amelyek beleillenek a felső állkapocsban lévő mélyedésekbe. Ezen fogakról sokáig azt hitték, hogy a tintahalak megragadására szolgálnak, de újabb kutatások szerint nem feltétlenül használják őket aktív táplálkozásra.
- Narvál: A narvál az egyik legextrémebb eset. A hímeknek egyetlen, akár 3 méter hosszúra is megnövő, csavart metszőfoguk van, amelyet gyakran „szarvként” emlegetnek. A nőstényeknél általában nincs ilyen fog. A narvál tehát mindössze egyetlen (nagyon hosszú) foggal rendelkezik.

